2011-ben az OÉTI és az ÁNTSZ részletes ajánlást dolgozott ki, amely életkorra lebontva tartalmazza, milyen nyersanyagokból készült ételeket kellene fogyasztania a gyerekeknek. „Vannak olyan közétkeztetéssel foglalkozó konyhák, amelyek ezt az ajánlást pénzhiány miatt nem tudják teljesíteni, de arra is akad példa, hogy hiába van jól megtervezve az étlap, a korszerűtlen konyhai technológiák miatt nem lesz megfelelő a készétel minőség" – mondta Hartmann Gabriella dietetikus.

A klasszikus, régi menzákon előszeretettel használtak olcsó, nem teljes értékű alapanyagokat, például főzelékfeltétként sokszor virslit vagy szafaládét tálaltak fel. Most már az ajánlás értelmében ezt nem lehet megtenni, hiszen pontosan meg van határozva, melyik étkezéshez, hányszor és milyen minőségű húskészítményt lehet használni. A dietetikus szerint az óvodai, iskolai menzareform egy adott településen akkor lehet sikeres, ha az élelmiszervezetők széles körűen ismerik az alapanyagokat és a korszerű konyhai eljárásokat, illetve a pedagógusok és a szülők szemléletválására is szükség van.
Székesfehérváron a 2011/2012-es tanévben elindult a Tutimenza program.

„A korábbi városvezetés a közbeszerzési pályázatokon kizárólag ár alapján döntött, és például nem vette figyelembe, hogy a nyersanyagok honnan származnak. A Tutimenza menüjét dietetikus segítségével állították össze, ezért például barna rizs, fehér hús és saláta többször kerül az asztalra” - emelte ki Brájer Éva alpolgármester, a Tutimenza program megteremtője. Elmondta, hogy az új ízeket a kicsikkel lehetőleg még óvodás korban kell megismertetni, mert akkor még sokkal nyitottabbak. „Mire a gyerekek bekerülnek az iskolába, már kialakul a saját ízlésviláguk, amin nem olyan egyszerű változtatni” - tette hozzá.
Jelenleg Székesfehérváron három cég főz az óvodai és iskolai menzákra, amelyek közül a Rostási Hagyományos Konyha vesz részt a Tutimenza programban. Rostási Szabó József, a konyha ügyvezető igazgatója elmondta, amennyi nyersanyagot csak lehet, helyi termelőktől szereznek be. Például a tejet Pettendről, a burgonyát Seregélyesről, az almát és a körtét pedig a Velencei-tó déli részéről vásárolják. „A termelő olyan áron adja a terményt, amennyiért a nagybani piacon lehet venni. Viszont ha hirtelen megszorulunk valamelyik nyersanyagban, akkor a helyi gazda sokkal gyorsabban tudja a megnövekedett igényt kielégíteni” – tette hozzá Rostási.
A havi menü összeállításánál oda kell figyelni, hogy beleférjenek a nyersanyagkeretbe. A fagyasztott zöldségek vagy a porított burgonya helyett szezonális friss, tápanyagban gazdag alapanyagokkal dolgoznak, és figyelnek arra, hogy a főételek egy hónapban ne ismétlődjenek. Rostási végül megjegyezte, a menükészítés nem olyan egyszerű feladat, mert télen nagyon kevés friss gyümölcsöt, zöldséget lehet beszerezni, ráadásul egyszerre kell megfelelni a szülőknek, az önkormányzatnak, a hatóságoknak és nem utolsó sorban a gyerekeknek.

KÉPGALÉRIA - készül a gyerekek ebédje a Rostási konyhán

Forrás: www.szekesfehervar.hu