2025. 05. 15. ma Zsófia, Szonja névnapja van, holnap Mózes, Botond névnapja lesz
Belépés
E-mail:
Jelszó:
A védőoltások hasznáról
Az internet korában a legkülönfélébb, néha igen extrém, alternatív gyógymódokkal együtt könnyen terjednek a jelenkori orvoslás eljárásait kritizáló vélemények is. Ilyen vélemény az is, amelyik kétségbe vonja a védőoltások mai rendszerét, állítva, hogy a „méregoltások” súlyos betegségek, elváltozások kialakulásáért tehetők felelőssé, és hogy gyermekeink sokkal nagyobb biztonságban lennének, valamint maguktól is vígan legyőznék a fertőzéseket, ha nem kapnának immunválaszokat mesterségesen kiváltó szereket. Oldalunk egy tapasztalt gyermekgyógyász, dr. Vajda Marianna véleményét kérdezte meg…
- Mindenekelőtt, valóban kötelezőek a védőoltások?
- Igen. Pontosabban, a védőoltások egy része kötelező, más részük ajánlott. A kötelezőek ingyenesek, de az ajánlottak közt is van ilyen, más részüket pedig támogatja az egészségügy. A járványok, tömeges megbetegedések megakadályozása állami feladat, a védőoltás pedig ennek az eszköze.
- Hány oltást kapnak a gyerekek?
- Más a szám, ha az oltások számáról és más, ha a megelőzendő betegségek számáról beszélünk, mert léteznek a kombinált oltások is, amikor egyszerre több vakcinát is beadunk. A sor 0-6 napos korban a BCG oltással kezdődik – ez a TBC legsúlyosabb formái ellen véd -, majd a 2., 3., 4., 18. hónapban és 6 évesen jön a Di-aPer-Te+IPV+HiB oltás a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomyelitis) és az agyhártyagyulladás egy nagyon súlyos formája (purulens meningitis) ellen. Azért ennyiszer, mert a hatásosságért emlékeztető oltásokat is be kell adni. Az MMR oltást a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) ellen 15 hónaposan kapják a gyerekek. Később, 11 és 13 évesen kapják az MMR revakcinációt, a dTap emlékeztető oltást és azután a Hepatitis B I. oltást.
- Ez eléggé soknak tűnik. Valóban szükség van ennyire? Európa más részein hogy van ez?
- A védőoltások tekintetében alapvető különbségek nincsenek a kontinensen. Eltérhet a kombináció – kevesebb is lehet és több is -, az oltás ideje, vagy egyik-másik védőoltás kötelező jellege, de nagyjából hasonló a helyzet. Jól mutatja egyébként az eltérésekből is adódó következményeket az, hogy az utóbbi időkben például Ausztriában, Svájcban vagy Bulgáriában, erőre kapott a kanyaró. Ezekben az országokban nincs kötelező védőoltás ellene, így összesen több tízezer megbetegedés történt, és halálos áldozatok is jócskán voltak. Magyarországon ez a betegség nem bukkant fel nagyobb számban, ami az átoltottságnak köszönhető. Ha Európában ez általánosan elérné a 95% körüli szintet, a kanyaró gyakorlatilag eltűnhetne a kontinensről. Itt szeretném megjegyezni, hogy Fejér megye – Veszprém után – országosan a második az átoltottságot tekintve, ez nagyon pozitív dolog! Ahogyan az is, hogy például a város állja a kislányok HPV védőoltását, így egészen biztosan, jó néhány méhnyakrákos megbetegedést előzhetünk meg.
- Beszéljünk most az oltások kockázatairól. Elölt vagy csak legyengített kórokozók, állítólag autizmust kiváltó alumínium a vakcinában, az immunrendszert érő sokk, az emésztőrendszert is romboló kombinált oltások, sok mindenről beszélnek az ellenzők…
- Mindennek van kockázata, a védőoltásnak is. De a lényege éppen az, hogy ez a mérhető kockázat eltörpül amellett a kockázat mellett, amit egy-egy súlyos gyerekbetegség jelenthet. Példának a bárányhimlőt is felhozhatnám, ami ellen nem kötelező, de ajánlott a védőoltás. Az utóbbi időkben azt tapasztaljuk, hogy a betegséggel járó tünetek és szövődmények lényegesen agresszívabbak, mint pár éve. Könnyen járhat a fertőzés több hetes betegséggel is, ráadásul elkaphatja a testvér – és a családon belüli újabb fertőzés gyakran komolyabb lefolyású, mint az első -, így az édesanya akár egy hónapig is otthon kell maradjon…
A kórokozókra visszatérve, az elölt vagy legyengített változatok közt nincs lényeges kockázati különbség. Egyébként – immunológiai megfontolások miatt – a gyengített kórokozós vakcinák után valamivel hosszabb a következő oltásig kiszabott várakozási idő. Az alumíniumvegyületről azt mondhatom, hogy az összetétele és a minimális mennyisége folytán nem jelent veszélyt, és mondjon bárki bármit, tudomásom szerint az eddigi, tudományos igényű vizsgálatok nem támasztották alá a káros hatásról szóló elméleteket. Egyelőre ez tehát csak meglapozatlan szóbeszéd, rémhír.
- Ön tehát feltétel nélkül a védőoltások szükségességének a pártján áll…
- Igen. A védőoltások megszerzése egyéni érdek is és népegészségügyi szükség is. Akik nem oltatnák be magukat vagy gyermekeiket, azok is azért érezhetnék magukat viszonylagos biztonságban egy ideig, mert a népesség nagyfokú átoltottsága mellett a kórokozók egyszerűen képtelenek a járványos terjedésre. Akkor viszont igen nagy bajban lehetnek ezek az emberek, ha mégis megtalálja őket a betegség. És persze vannak más szempontok is. Manapság bárki bárhova elvetődhet, elég hozzá egy foci Eb vagy VB, egy pápaválasztás, és olyan környezetbe, olyanok közé juthatunk, ahol is könnyen kapcsolatba kerülhetünk fertőzöttekkel. Vagy egy másik szempont: bizonyos országokba, államokba egyszerűen nem engedik belépni azt, aki nincs beoltatva egyik-másik hazai, kötelező vagy ajánlott vakcinával. No és nem ésszerű például kullancs által okozott agyhártyagyulladás szövődmény ellen oltással védekezni, ahelyett, hogy maradandó egészségkárosodást kockáztatna az ember? Igen, ha mód van rá, oltatni kell magunkat és gyermekeinket, ez a legkisebb rizikó.
- Végezetül, mennyire gyakran fordul elő, hogy olyanokkal találkozik, akik elutasítják a védőoltásokat?
- Szerencsére ritkán. Tapasztalatom szerint ennek legtöbbször hitbéli vagy anyagi okai vannak. Szerencsére az ingyenes vagy támogatott védőoltások száma inkább nő, mint csökken, így többen is kérik azokat. És mint mondtam, a kockázatokat – vagy egyszerűen a hasznot – mérlegelve is az az eredmény, hogy érdemesebb inkább némi pénzt is ráfordítani az ajánlott oltásokra, mint hagyni hatni a fertőzést…
Ajánlott források:
http://vedooltas.blog.hu
http://ec.europa.eu/health-eu/care_for_me/vaccinations/index_hu.htm
https://www.antsz.hu/felso_menu/lakossagi_tajekoztatas/jarvanyugy/vedooltasok
2013.03.21.
- Igen. Pontosabban, a védőoltások egy része kötelező, más részük ajánlott. A kötelezőek ingyenesek, de az ajánlottak közt is van ilyen, más részüket pedig támogatja az egészségügy. A járványok, tömeges megbetegedések megakadályozása állami feladat, a védőoltás pedig ennek az eszköze.- Hány oltást kapnak a gyerekek?
- Más a szám, ha az oltások számáról és más, ha a megelőzendő betegségek számáról beszélünk, mert léteznek a kombinált oltások is, amikor egyszerre több vakcinát is beadunk. A sor 0-6 napos korban a BCG oltással kezdődik – ez a TBC legsúlyosabb formái ellen véd -, majd a 2., 3., 4., 18. hónapban és 6 évesen jön a Di-aPer-Te+IPV+HiB oltás a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomyelitis) és az agyhártyagyulladás egy nagyon súlyos formája (purulens meningitis) ellen. Azért ennyiszer, mert a hatásosságért emlékeztető oltásokat is be kell adni. Az MMR oltást a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) ellen 15 hónaposan kapják a gyerekek. Később, 11 és 13 évesen kapják az MMR revakcinációt, a dTap emlékeztető oltást és azután a Hepatitis B I. oltást.
- Ez eléggé soknak tűnik. Valóban szükség van ennyire? Európa más részein hogy van ez?
- A védőoltások tekintetében alapvető különbségek nincsenek a kontinensen. Eltérhet a kombináció – kevesebb is lehet és több is -, az oltás ideje, vagy egyik-másik védőoltás kötelező jellege, de nagyjából hasonló a helyzet. Jól mutatja egyébként az eltérésekből is adódó következményeket az, hogy az utóbbi időkben például Ausztriában, Svájcban vagy Bulgáriában, erőre kapott a kanyaró. Ezekben az országokban nincs kötelező védőoltás ellene, így összesen több tízezer megbetegedés történt, és halálos áldozatok is jócskán voltak. Magyarországon ez a betegség nem bukkant fel nagyobb számban, ami az átoltottságnak köszönhető. Ha Európában ez általánosan elérné a 95% körüli szintet, a kanyaró gyakorlatilag eltűnhetne a kontinensről. Itt szeretném megjegyezni, hogy Fejér megye – Veszprém után – országosan a második az átoltottságot tekintve, ez nagyon pozitív dolog! Ahogyan az is, hogy például a város állja a kislányok HPV védőoltását, így egészen biztosan, jó néhány méhnyakrákos megbetegedést előzhetünk meg.
- Beszéljünk most az oltások kockázatairól. Elölt vagy csak legyengített kórokozók, állítólag autizmust kiváltó alumínium a vakcinában, az immunrendszert érő sokk, az emésztőrendszert is romboló kombinált oltások, sok mindenről beszélnek az ellenzők…
- Mindennek van kockázata, a védőoltásnak is. De a lényege éppen az, hogy ez a mérhető kockázat eltörpül amellett a kockázat mellett, amit egy-egy súlyos gyerekbetegség jelenthet. Példának a bárányhimlőt is felhozhatnám, ami ellen nem kötelező, de ajánlott a védőoltás. Az utóbbi időkben azt tapasztaljuk, hogy a betegséggel járó tünetek és szövődmények lényegesen agresszívabbak, mint pár éve. Könnyen járhat a fertőzés több hetes betegséggel is, ráadásul elkaphatja a testvér – és a családon belüli újabb fertőzés gyakran komolyabb lefolyású, mint az első -, így az édesanya akár egy hónapig is otthon kell maradjon…
A kórokozókra visszatérve, az elölt vagy legyengített változatok közt nincs lényeges kockázati különbség. Egyébként – immunológiai megfontolások miatt – a gyengített kórokozós vakcinák után valamivel hosszabb a következő oltásig kiszabott várakozási idő. Az alumíniumvegyületről azt mondhatom, hogy az összetétele és a minimális mennyisége folytán nem jelent veszélyt, és mondjon bárki bármit, tudomásom szerint az eddigi, tudományos igényű vizsgálatok nem támasztották alá a káros hatásról szóló elméleteket. Egyelőre ez tehát csak meglapozatlan szóbeszéd, rémhír.
- Ön tehát feltétel nélkül a védőoltások szükségességének a pártján áll…
- Igen. A védőoltások megszerzése egyéni érdek is és népegészségügyi szükség is. Akik nem oltatnák be magukat vagy gyermekeiket, azok is azért érezhetnék magukat viszonylagos biztonságban egy ideig, mert a népesség nagyfokú átoltottsága mellett a kórokozók egyszerűen képtelenek a járványos terjedésre. Akkor viszont igen nagy bajban lehetnek ezek az emberek, ha mégis megtalálja őket a betegség. És persze vannak más szempontok is. Manapság bárki bárhova elvetődhet, elég hozzá egy foci Eb vagy VB, egy pápaválasztás, és olyan környezetbe, olyanok közé juthatunk, ahol is könnyen kapcsolatba kerülhetünk fertőzöttekkel. Vagy egy másik szempont: bizonyos országokba, államokba egyszerűen nem engedik belépni azt, aki nincs beoltatva egyik-másik hazai, kötelező vagy ajánlott vakcinával. No és nem ésszerű például kullancs által okozott agyhártyagyulladás szövődmény ellen oltással védekezni, ahelyett, hogy maradandó egészségkárosodást kockáztatna az ember? Igen, ha mód van rá, oltatni kell magunkat és gyermekeinket, ez a legkisebb rizikó.
- Végezetül, mennyire gyakran fordul elő, hogy olyanokkal találkozik, akik elutasítják a védőoltásokat?
- Szerencsére ritkán. Tapasztalatom szerint ennek legtöbbször hitbéli vagy anyagi okai vannak. Szerencsére az ingyenes vagy támogatott védőoltások száma inkább nő, mint csökken, így többen is kérik azokat. És mint mondtam, a kockázatokat – vagy egyszerűen a hasznot – mérlegelve is az az eredmény, hogy érdemesebb inkább némi pénzt is ráfordítani az ajánlott oltásokra, mint hagyni hatni a fertőzést…
Ajánlott források:
http://vedooltas.blog.hu
http://ec.europa.eu/health-eu/care_for_me/vaccinations/index_hu.htm
https://www.antsz.hu/felso_menu/lakossagi_tajekoztatas/jarvanyugy/vedooltasok